Sokkoló igazság bankkártyáink jelszaváról!

Így válasszunk olyan jelszót, ami tényleg véd is:

BankkartyaJelszó védi a bankszámlánkat, a közösségi oldalas profilunkat, a vállalati számítógépünket és a mobiltelefonunkat. Jelszó kell ahhoz, hogy vásároljunk az interneten, hogy ügyeinket intézhessük a szolgáltatóknál, és még sorolhatnánk.

Ha valaki hozzáférne összeshez, tulajdonképpen megváltoztathatná az életünket.

 

Ennek ellenére a többség nem túl nagy körültekintéssel választja ki az őt védő betű- és számsorokat.

Önt is érheti célzott támadás!

A tapasztalatok szerint az emberek jelentős része választ olyan banális jelszavakat, amelyeket akár egy idegen is könnyen kitalálhat – ráadásul ma a például a közösségi oldalakon rólunk elérhető számos információ miatt az idegenek is sokkal de sokkal többet tudhatnak bárkiről, mint korábban.

A kellően erős jelszó egyedi (azaz sehol máshol nem használjuk), hosszú – legalább 8, de inkább 10-12 karakteres. Legyen megfelelően változatos (egyaránt tartalmaz kis- és nagybetűket, számokat, valamint tartalmazhat speciális írásjeleket is, például -+’”+!%/=_<>#&();?.÷-_karaktereket), és nem kitalálható személyes információinkból (nem kutyánk, családtagunk neve, nem közösségi oldalról bárki által leolvasható születési dátumunk, hanem lehetőleg véletlenszerűen generált. ( például paiK#debt=maRry88).

Bár elsőre bonyolultnak és macerásnak tűnhet ezt megjegyezni, de higgye el megéri!

A leggyakoribb rossz jelszavak

Gondolta volna hogy az 12345 a leggyakoribb jelszó?– passwordBármilyen meglepő,a szakemberek ezt állítják! És vannak, akik igazán fontos adatok védelmére is ezt használják. Nagy hiba!

Pistike, Fradi, Géza – a gyermekünk, kedvenc focicsapatunk vagy háziállatunk nevét választani jelszóként szintén nem túl biztonságos. Ha valaki kicsit is ismer, ez lesz mondjuk a második tippje. Ha pedig nem ismer, a facebookról deríti majd ki könnyedén az infót.

Születési dátum vagy telefonszám – ezt is nagyon sokan használják, pedig szintén könnyedén kideríthető, evidens ötlet. Annyi számot kell fejben tartanunk, még egy csak elfér. A csak számokat tartalmazó jelszavakkal eleve gond van, a tíz számjegy bármilyen kombinációjának felfejtése pillanatok kérdése egy számítógépnek.

Két tipp a megfelelő jelszóválasztáshoz

1. Torzított, de megjegyezhető

A fenti elvek szerint igen népszerű megoldás például egy általános szó „eltorzítása” például úgy, hogy egyes betűket a rá hasonlító számokra cserélünk, vagy minden második karakternél nagybetűt használunk.

Így lenne például virág szó v1Rag. Ez sokkal bonyolultabbnak hangzik, nehezebb is megjegyeznie egy élő embernek, a számítógépes kódtörők számára azonban nem jelent nehéz prédát. Eredményesebb és könnyebben megjegyezhető lesz a jelszó, ha alapja mondjuk egy olyan mondat, amit biztosan nem fogunk elfelejteni.

Például: A két legjobb barátom Péter és Kata. A mondat minden szavának első betűjét egymás után írva alakul ki a jelszó – esetünkben aklbpek.

Néhány karaktert kicserélhetünk számokra és nagybetűkre – vagyis a2lbPeK. Ezt még néhány speciális karakterrel megbolondíthatjuk, aminek eredménye egy nehezen felfejthető, de a magunk számára megjegyezhető jelszó.

2. Sok szó, laza kapcsolatban

Sokkal biztonságosabb jelszót generálhatunk, ha több szóból álló összetételt, akár egy teljes mondatot választunk, a tagokat egyszerűen szóközökkel – vagy ha ezt egy rendszer nem engedi, akkor például „alul vonással” – elválasztva.

Igyekezni kell persze, hogy közben elkerüljük az alap hibákat, a_passwordtehát a „A kisfiam neve Péter” helyett sokkal inkább javasolt valami olyasmi, mint „ bika eger bor”. Az egymáshoz egyáltalán nem, vagy éppen csak a mi szabad asszociációnk következtében kapcsolódó szóköteg pedig sokkal nagyobb biztonságot nyújt a szakértők szerint.

A legfontosabb védelem az, hogy a jelszót tényleg bizalmasan kezeljük. Szakemberek szerint éppen annyira kell vigyáznunk rá, amennyire fontos nekünk az információ, amit véd.

A jelszó megadása nem bizalom teszt, a családtagjainkkal is csak indokolt esetben osszuk meg, hiszen minél több ember ismeri, annál nagyobb a veszélye, hogy akár véletlenül is, de rossz kezekbe kerül. Ne őrizzük a jelszavainkat a számítógépen vagy telefonban, itt keresik ugyanis először.

Természetesen a képernyőre tűzött papír cetli sem jó megoldás. Ugyanígy tilos e-mailben elküldeni a kódot, akár saját magunknak is.

Biztonsági intézkedésként az is ajánlott, hogy ismeretlen, nyilvános gépen ne üssünk be érzékeny jelszót, mivel nem tudhatjuk, nem rögzíti-e a leütéseket. Vagyis internet kávézóból nem célszerű banki utalásokat intézni. Emellett mindenképpen érdemes több jelszót használni, hogy csökkentsük a kockázatot, ha valamelyik esetleg illetéktelen kezekbe kerülne.