A magyar fogyasztók az élbolyban vannak, ha azt nézzük, mely európai uniós tagállam vásárlói találkoznak leggyakrabban online csalással. Hazánkban az internethasználók 17 százaléka tapasztalta már azt, hogy a világhálón valamelyik kereskedő meg akarta téveszteni, vagy emiatt kár is érte.

A rendkívüli vonzó árak miatt az internetes NETcsalók hamar meggyőzik a vásárlót a pénze elköltéséről. Az összeget pedig nem elektronikusan utalva kérik, hanem postai feladás útján. Ez után jön egy levél, amiben további pénz megfizetését kérik, ilyen-olyan illetékre és adóra hivatkozva.

A gyanútlan fogyasztók általában ezt meg is fizetik, azonban a küldemény még mindig várat magára. Ekkor szakadt el nála a cérna, és jön a panasz, amit elutasítottak, tehát bottal ütheti a befizetett  pénz  nyomát.

A kulcsszó itt is a tudatosság,

amellyel elkerülhetjük a példabeli esetet.

Az első és legfontosabb: ha egy ajánlat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, ne higgyünk neki. Kezeljük egészséges gyanakvással az online ígéreteket és ellenőrizzük, hogy a kereskedőről nincs-e az interneten valamilyen negatív bejegyzés.

Figyeljünk arra, ha a weblap címe nem tükrözi azt, hol üzemeltetik, így például a „co.uk”-ra végződő hivatkozás nem jelenti egyúttal azt is, hogy a vállalkozás az Egyesült Királyságban van. Vegyük Igénybe az internet nyújtotta lehetőségeket: ma már számtalan olyan elektronikus kereső szolgáltatás elérhető, amellyel az üzemeltető székhelyének pontos címéről is megbizonyosodhatunk.

Európai unió tagállama

Fokozott óvatossággal járjunk el akkor, ha a kereskedő székhelye az Európai Gazdasági Térségen (az Európai Unió tagálla¬mai mellett ide tartozik Norvégia, Izland és Lichtenstein is) kívül esik.

Ilyenkor ugyanis a fogyasztókat megillető bankkártyaspeciális jogok nem érvényesülnek. Ráadásul a legtöbb esetben vámot is kell fizetni, amihez hozzájön még a megfizetendő adó. Így lesz egy elsőnek rendkívül jónak látszó árból később meglehetősen drága összeg. Emellett kizárólag bankkártyával fizessünk: a pénzfeladási szolgáltatás arra való, hogy olyannak küldjünk pénzt, akit valóban ismerünk.

A tapasztalatok szerint a csalók épp azért ragaszkodnak az utóbbihoz, mert ilyenkor kevésbé védett a fogyasztó. Pénzfeladási szolgáltatásnál ugyanis – a kártyás fizetéssel ellentétben – nem élhetünk az úgynevezett „chargeback” eljárás lehetőségével. Ez arra szolgál, hogy csalás esetén visszakapjuk a pénzünket.

A weblapon ellenőrizzük azt is, közzétette-e a vállalkozás a fontosabb adatait és biztosítja-e a biztonságos elektronikus fizetés lehetőségét. Ezt abból látjuk, hogy a szokásos „http” jelzés helyett „https”-sel kezdődik a honlap címe, de az is erről árulkodik, ha a böngésző felső részén egy kis kulcs vagy zár szimbólum jelenik meg.

Ha mindezeket betartottuk és mégsem azt kaptuk, amit vártunk, vagy egyáltalán nem érkezett meg a rendelt termék, rögtön éljünk panasszal a cégnél és jelezzük a banknak is, hogy valószínűleg csalás áldozatává váltunk.

JÓ TUDNI:

a Budapesti Békéltető Testület akkor is segít, ha határon átnyúló ügyről van szó és virtuális piactérről kiválasztott külföldi vállalkozással támadt vitánk.

 

Üdvözlettel:

MNS Védelem Kft csapata