Kiderült, hogy a válaszadók több mint 29 százalékát nem zavarja, ha az áldozatok otthon tartózkodnak. Rémisztőén hangzik, miközben a betörők félnek a lebukástól.
Alapvetően mindent megtesznek azért, hogy körültekintően járjanak el, és többségében akkor érkeznek, amikor a piacon vásárolunk, a templomban imádkozunk, a tengerben úszunk, esküvőn táncolunk, vagy éppen dolgozunk, eltekintve a hajnali esetektől.
Régi igazság, mondás is lett belőle, hogy alkalom szüli a tolvajt. Az alkalmi betörő alapvetően a figyelmetlenséget, az óvatlanságot használja ki. Elegendő egy nyitva hagyott kapu, ajtó vagy ablak, besurran és visz, amit lát.
De így dolgoznak a strandi tolvajok, a munkahelyi „szarkák” és a zsebesek is. Az egész csupán egy villanás. Az amatőr betörő esetlegesen dolgozik, és az különbözteti meg a profitól, hogy nem készül előre. A profi ugyanis abból él, hogy betör (pénzért, megrendelésre), képzi magát, gyakorol, aranyszabályokat állít fel (vagyis nem kockáztat), akcióit megtervezi.
Ha azt halljuk, betörő, mindenki maga elé képzel valakit. Többnyire arca sincs, csak olyan betörős ábrázata. Talán azért van így, mert betörő bárki lehet, gyári munkás, bolti eladó, diplomás mérnök. Az OKI kimutatásából azonban kiderül, hogy az elkövetők többsége 18-24 éves.
Egy részük ráadásul „átutazó”, vagyis azért jön, hogy betörjön, majd távozik a városból. Ebben, lássuk be, van némi ráció, még akkor is, ha elfogásuk esélye ezzel jelentősen csökken. Az elkövetők másik csoportját azok alkotják, akik helyben, vagy a szomszédos, közeli településeken laknak, ám elfogásuk és azonosításuk így sem egyszerű.
A profik tudatosan készülnek, várják a megfelelő pillanatot, és csak akkor húznak kesztyűt, ha érzik, itt az ideje, 
miközben arra mindig figyelnek, hogy ne legyenek szemtanúk, se kutya, se riasztó, könnyen bejuthassanak, és előre tudják, merre menekülnek.
Küldje tovább ismerőseinek, hogy ők is megismerhessék a betörők gondolkodását!
Üdvözlettel:
Az MNS Védelem Kft csapata.