Az utóbbi időben a belváros utcái lettek veszélyesebbek, hiszen a felkapott szórakozóhelyeken és romkocsmák környékén esténként sok ittas ember gyűlik össze. Ez pedig kedvez a bűnözőknek, a kifosztás, a zseblopás vagy a garázdaság is gyakoribb ilyenkor.

Az V. kerületben részben emiatt is 2015-ben a testi sértések száma 50 százalékkal, a garázdaságoké 61 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Az V. kerület vezeti a lakásbetörés 10 ezer főre jutó rangsorát is a budapesti kerületek között.

Ezek után nem meglepő, hogy első az összes regisztrált bűncselekmény alapján készült, 10 ezer főre számított toplistán is. Horváth Antal rendőrkapitány a beszámolójában azt írta: akkor tekinthető jónak a közbiztonság, ha a regisztrált bűncselekmények száma 10 ezer lakosra számítva nem haladja meg a 300-350-et. Az V. kerület esetében ez 1961!

Kevés a biztonságos kerület

Mindössze tíz kerület van, ahol 350 alá került tavaly a 10 ezer főre jutó bűncselekmények száma, az V. kerület mellett viszont még két kerületben, a VI.-ban és a VIII.-ban 1000 fölötti ez a mutató. A bűnügyi fertőzöttség szempontjából legkedvezőbb helyzetben lévő budapesti kerületben, a XVI.-ban viszont csak 172 bűncselekmény jutott 10 ezer főre.

Az emberölési statisztikát a VIII. kerület vezeti, ahol öt ilyen eset nyomozása zárult le 2015-ben. A nyomozás eredményesség személyek elleni erőszakos bűnügyeknél általában jól alakul, nem úgy a tulajdon elleni bűntetteknél.

A lakásbetörések esetében például – bár nem áll rendelkezésünkre minden adat, mert egyes kerületek nem közölték azt éves beszámolójukban – mindösszesen három kerületben éri el a nyomozáseredményesség a 10 százalékot, a legalacsonyabb mindössze 3 százalékos. Ez már jónak számít, 2014-ben több kerületben is 1 százalék körül mozgott ez az arány.

Lakásbetörésnél nincs meg az elkövető

Személygépkocsi-lopásoknál vagy járműfeltöréseknél hasonló eredménytelenségről számolnak be a nyomozók.

A kispesti rendőrkapitány a beszámolójában kitér arra, hogy miért is alacsony például a lakásbetöréseknél a nyomozás eredményessége: gyakran készpénzt vagy ékszert visznek csak el, így szerinte nem lehet számolni továbbértékesítéssel, ahol el lehetne fogni az elkövetőt.

Nyomszegények is a betörések, mert gyakran a helyben talált eszközt vagy szerszámot használják a bűnözők, így a nyomszakértői vizsgálat is megnehezedik. Szavaiból az is kiderül, hogy gondot okoz az állampolgárok közömbössége is.

A lakhely szerint regisztrált bűnelkövetők 10 ezer főre jutó rangsorának dobogós helyeit a fővárosban három pesti kerület foglalja el, a VIII., a VII. és a X. rögtön utánuk viszont az I. kerület következik a sorban, megelőzve a IX. kerületet.

Meglepetésre az élmezőnyben feltűnik a legkisebb lakosságszámú XXIII. kerület, azaz Soroksár, amelynek „bűnözői kibocsátása” arányaiban megelőzi Angyalföldét vagy a Teréz-városét is.

Üdvözlettel:

MNS Védelem Kft csapata