A legújabb lehetőség a felhőtárolás, ami érdekesen és izgalmasan hangzik, különösen, ha az adott szolgáltató ügyesen használja a divatszavakat a leírására, és egész megfizethetőnek tűnik első pillantásra. A hazánkból is elérhető legnépszerűbb szolgáltatások ára egy terabyte bérlésére 2099 és 3590 forint között mozog, havonta.
Ami azt jelenti, hogy egy évben 25-40 ezer forintot kell kiadnunk rá, igaz, teljes éves lekötésre általában kaphatunk kedvezményt. Ráadásul a felhőtárolás vitathatatlan előnye, hogy hackerek, tolvajok, betörők, de még természeti csapások ellen is védettek adataink, hiszen gépünktől és otthonunktól távol tárolják őket.
Azonban a felhőtárolásnak akad két komoly hátránya. Ahogy ezt már mások megfogalmazták: „Nincsen felhő, csak valaki más számítógépe.” Igaz, egy hazai árverési kísérlettől eltekintve ez nem ismeretlen emberek házi konfigurációját jelenti, hanem hatalmas adatközpontokat, de a poén alapja akkor is igaz. Az adott cég saját Telephelyein tárolja az adatainkat, és csak reménykedhetünk benne, hogy ő maga és más sem kíváncsi az adatainkra.
A nyulak és a teknős
Ez pedig a felhőtárolás másik nagy problémája: használhatatlanul lassú a mindennapi adatok kezeléséhez. A grafikon adatai különösen gyászosak, mivel különféle átlagstatisztikákat mutatnak, de még a hazai csúcssebességű kapcsolatok mellett sem jelenthet a felhő mást, mint másodlagos, biztonsági tárolást.
Ami a HDD és SSD sebességkülönbségét jelenti, itt sem találtunk semmi meglepőt. Az SSD tároló jóval gyorsabb. Cserébe persze drágábbak is, holott már a sima modellek is elég komoly hátránnyal bírnak ezen a téren.
Természetesen az sem meglepő, hogy ugyanakkora tárhely esetében a HDD-k gigabájtonkénti ára lényegesen jobb. mint az SSD tárolóké. Azonban az SSD-k ára annyival már alacsonyabb lett hogy érdemes elgondolkodni egy nagyobb beszerzésén. Különösen igaz ez, ha noteszgépet használunk, amibe csak egy meghajtó fér.
Az egy terabyte-os kivitelt ugyan még nem javasolnánk, de egy 500 MB körüli modell jó kompromisszum lehet, ha nem akarunk túl sok adatot tárolni. Amennyiben komoly fájlmennyiségre lesz szükségünk, ugyanebből az összegből kijön egy kisebb SSD és egy nagyobb tárhelyű, de könnyen hordozható, 2,5 hüvelykes külső merevlemez.
Ahhoz kétség sem férhet, hogy a legjobb gigabyte-onkénti árat sima merevlemezzel érhetjük el, de egy megbízható SSD sem sokkal drágább, mint a hosszú távú felhőtárolás – és jobb eséllyel használható 5 év után is, mint egy HDD. Az SSD erőssége egyértelműen a sebesség – ahol a felhőtárolás annyira lemarad, hogy az rá sem férne a grafikonra különbség.
A teljes adatbiztonság jegyében mindenkinek azt ajánljuk, használja ki a felhőtárolókat is alapvető biztonsági mentéshez, csak kisebb tárterülettel és költséggel, valamint megfelelően titkosított adatokkal.
Üdvözlettel:
MNS Védelem Kft