A hangfelvételhez való jogunkat törvény védi

hangA képmáshoz és a hangfelvételhez való jog – mint személyiségi jog – az emberi személyiség külső megnyilvánulási formáját védi, hiszen a képmás és a hangfelvétel a személyiség azonosítására szolgálnak.

A Polgári törvénykönyv ezzel összefüggésben kimondja, hogy mind a képmás vagy hangfelvétel készítéséhez, mind pedig annak felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.

A hangfelvétel készítése így már önmagában is jogsértő, ráadásul a jogsértőt terheli annak a bizonyítása, hogy a cselekménye nem volt visszaélésszerű. Ebből következően az is tilos, ha valaki jogosulatlanul rögzített hangfelvétel tartalmát szóban ismerteti.

Ez azonban jogilag felhasználásnak és nem nyilvánosságra hozatalnak minősül.

Személyiségi jogot sértünk továbbá akkor is, ha az engedélyezett céltól eltérően vagy azon túllépve, illetve ha újbóli hozzájárulás nélkül használunk fel eredetileg jogszerűen készített hangfelvételt.

Felhasználható-e polgári perben?

A polgári perben a bizonyítás egyik alapelve a jigiszabad bizonyítás elve. Ez azt jelenti, hogy a törvényben csak nagyon kevés korlátozás van a bizonyítékokkal kapcsolatban, és a törvény rendszerint nem szorítja keretek közé, hogy a perben milyen bizonyítási eszközök és bizonyítékok használhatóak fel.

Főszabályként minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás felderítésére alkalmas.

A polgári peres eljárásról szóló törvény tehát nem tilalmazza az engedély nélkül készített hangfelvétel bizonyítékként való felhasználását.

A bírósági gyakorlat is amellett foglal állást, hogy az ilyen hangfelvétel a peres eljárásban felhasználható, annak ellenére, hogy az engedély nélküli felvételkészítés személyiségi jogsértést valósít meg, így egy munkavállalói perben is felhasználható a titkosan felvett felvételek a munkáltatónál.

 

Kaphat-e sérelemdíjat a sértett?

serelmiFelmerül a kérdés, hogy mi történik, ha az a személy, akiről a perben felhasznált titkos hangfelvételt készítették beperli a felvétel készítőjét, illetve felhasználóját a személyiségi jogának megsértése miatt.

 

A Polgári Törvénykönyv alapján a személyiségi jogok megsértése miatt járó sérelemdíj megítéléséhez a jogsértés tényén kívül további hátrány bizonyítása nem szükséges.

Ebben az esetben a felvételt készítő, felhasználó személy nyilvánvalóan felelősséggel tartozik a jogsértésért, és a bíróság az összes körülmény mérlegelésével dönt arról, hogy a jogsértés megvalósult-e, és ha igen, annak milyen súlya volt.

 

 

 

 

Üdvözlettel:

MNS Védelem Kft