markaKülföldi márkázásról akkor beszélünk, amikor egy cég marketingcélokból idegen hangzású nevet választ termékének. Skandináv nevet viselő bútoráruház, olaszos nevű tészta vagy franciás hangzású parfüm az országeredet-hatásnak köszönhetően erősítheti a bizalmat a termék iránt – még ha a név önmagában nem is elég a sikerhez.

Jó példa e gyakorlatra a Haagen Dazs fagylalt, amely egy Európából Amerikába vándorolt pár szellemi terméke. Az alapító a korai fagyisdobozokra még a tejtermékeiről és tradíciójáról híres Dánia térképét és Koppenhága nevét is feltette. Persze a dánokat nehezebb lenne megetetni e trükkel: ők jól tudják ugyanis, hogy nyelvükön a Haagen Dazs semmit sem jelent, még csak nem is használnak a betűt.

Érdeklődés felkeltése városi legendákkal

redJól használták termékük népszerűsítésére a legendákat a Red Bull vezetői. A szóbeszédet az indította be, hogy az energiaitalt Németországban jó ideig nem lehetett hivatalosan kapni, miközben az osztrák-német határvidéken már jelen volt.

A fogyasztók nem tudták hova tenni a tiltást, és különböző pletykák terjedtek el. A cég csak akkor cáfolt, ha a híresztelések eldurvultak, a nem ártó szóbeszédeket pedig még a honlapjára is felrakta.

Minél több pletyka keringett az ital különleges hatásáról és veszélyességéről, annál többet vásároltak belőle a fogyasztók.

Photoshoppal a szépségért

photoshopA fotós utómunkálatok a XX. század végére váltak mindennapos gyakorlattá. Ennek persze nem mindenki örül: egyes vélemények szerint a képszépítési eljárások nagyban hozzájárulnak a testképzavarok kialakulásához és az étkezési rendellenességek elterjedéséhez. A gyakorlatnak hadat üzentek már orvosok, orvosszövetségek, politikusok és magazinok, mégsem sikerült vissza¬szorítani.

Vannak, akik tiltásra és bírságokra esküsznek, és olyanok is, akik megkülönböztető címkével látnák el a manipulált képeket. Ott van még az őszinteség is: a kanadai McDonald’s webes kampányban mutatta meg, hogyan készülnek a cég ínycsiklandó termékeiről a fotók – a többórás szendvicssminkelést és megvilágításos fotózást természetesen photoshopos utómunkálatok követik.

Mesterséges hisztériakeltés

A negatív reklám is reklám, bár nem minden cég engedhet meg magának effajta publicitást. Akinek viszont némi sárdobálás is belefér, jobban teszi, ha elébe megy mindennek, és maga tematizálja a közvéleményt . A magát média manipulátornak mondó marketinges szakember egyik barátja polgárpukkasztó filmje köré generált országra szóló balhét.

Receptje a következő volt: mindentől távoli, nyugodt helyre kirakatott egy óriásplakátot, majd összefirkálta, a „vandálkodásáról” készített fotót pedig álnéven beküldte két helyi weboldalnak. A fényképek közlése, majd szélesebb körű után közlése után a lavina pár napon belül elindult.

Hamarosan valódi plakát összefirkálások és egyéb tiltakozások kezdődtek, melyeknek köszönhetően a lakosságot megosztó rendező tévéstúdiókba járt interjút adni.

Nosztalgia ébresztése

warA régmúlt eseményeinek és érzéseinek felidézése megváltoztathatja az emberek vásárlási szokásait – jöttek rá több évtizedes tradíciójú nagyvállalatok. A módszer felkeltette pszichológusok érdeklődését is, és ők az ezredforduló környékén bebizonyították, hogy még a múltból megidézett esemény valódiságára sincs szükség.

A legjobb példa erre az a kísérlet, amelyben kamu Disney-reklámfotókat mutattak vizsgálati alanyoknak. A fotókon egy Tapsi Hapsinak öltözött alkalmazott fogott kezet Disneyland látogatóival; előbb a megkérdezettek 16 százaléka, majd további mesterséges emlékadagolás után már a 40 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy emlékszik a jelenetre a saját életéből is.

Pedig ez lehetetlen, Tapsi Hapsival senki sem foghatott kezet Disneylandben, a nyúl ugyanis a rivális Warner-ék egyik figurája.

Üdvözlettel:

MNS Védelem Kft