Legtöbbünk sérthetetlennek hiszi saját számítógépét és adatait, egészen addig, amíg be nem üt a mennykő. Olykor szó szerint: villámcsapás is okozhat súlyos adatvesztést. Ám többnyire egy véletlenül kiadott utasítással mi magunk törlünk le fájlokat (vagy egy óvatlan családtag). Eltűnnek fontos üzleti adatok, pótolhatatlan fényképek, multimédia-gyűjtemények, vagy csak néhány fájl, ami nemrég még megvolt, és most kellene.
Csak semmi pánik!
Amint észrevettük a bajt, az a legfontosabb, hogy ne végezzünk több fájlműveletet. Tehát ne készítsünk, mozgassunk vagy mentsünk adatokat ugyanazon a merevlemezen – pontosabban partíción -, ahol az elveszett fájl lehet! Szerkesztés alatt lévő anyagainkat (pl. dokumentumok, fotók) mentsük máshová: egy külön (külső vagy belső) merevlemezre, memóriakártyára vagy pendrive-ra. Egyelőre ne kapcsoljuk ki a gépet és persze ne is indítsuk újra!
Tisztázzuk, mi veszett el és mennyire fontosak azok az adatok. Magától értetődő lenne, de a pánik hatására sokan elfelejtik: nézzük meg a számítógép szemetesét, ami Windows esetén a Lomtárt.
Hátha a kukába került
Ha szerencsénk van, a vész máris elhárult. Frissen törölt fájlok esetén elég kiadni az „Áthelyezés visszavonása” parancsot: jobb egérgombbal kattintunk a kinyitott Lomtár ablakába, és a legördülő menüben a fent idézett parancsra.
Amikor ez nem elég – vagy nem tudjuk, honnan (melyik könyvtárból) kerültek adatok a kukába -, jelöljük ki a fájlokat, és tegyük őket egy kézenfekvő helyre. De ha más is elveszhetett, úgy tartsuk be az elöljáróban leírt tanácsot: mentsünk máshová!
Az elveszett adatok helyreállításának esélyét rontja, ha a netezést és a helyreállító program letöltését ugyanoda végezzük. Elvégre a rekonstruálható adatokat végleg elveszhetnek (mert felülírjuk őket). Amikor elég kicsi a kockázat – nem veszett el sem túl értékes, sem sok adat kipróbálhatjuk a „szabálytalan” telepítést ugyanarra a lemezre. Ám ha van másik gépünk, vagy internetezésre alkalmas mobil eszközünk, feltétlenül azt használjuk!
Amikor a megmenthető adat nem sok, pendrive-ra is írhatjuk őket. Ha van külső merevlemezünk, rajta elég szabad hellyel, úgy a szoftvert és a helyreállított adatokat is erre tudjuk kényelmesen kiírni. Egyébként minél kisebb idő telt el a fájl(ok) elvesztése óta, annál jobb az esélyünk, hogy sok minden visszahozható a sírból.
Ha haldoklik a merevlemez (HDD)
Egy egészséges merevlemez némi zúgással-búgással indul, leálláskor pedig elhalkul és egy kicsit kattan. De, amikor szörnyű hangokat hallat, minden okunk megvan az ijedelemre. Ha összevissza csattog, vagy folyamatosan kerreg, valószínűleg a végét járja a HDD. Szintén ilyenjei, ha felzúg, elhallgat, és ekkor le is fagy a képernyő (semmit nem hagy tenni). Ám ne essünk pánikba, ha egyes műveletek – videók másolása, nagy fájlok, programok megnyitása – kis időre erősebb zúgással jár.
Ha hozzáférhetők az adatok, gyorsan mentsünk el minden fontosat egy másik merevlemezre, pendrive-ra. Sajnos gyakori, hogy másolás közben végleg meghal a lemez. Kapcsoljuk ki a gépet, és kérjünk segítséget, bár a teljes mentés esélyei elég rosszak. Ugyanis a mechanikai hiba többnyire csak roppant drágán (egy nagy HDD esetén több százezer forintért) hárítható el, adatmentésre specializált cégeknél.
Olykor előfordul, hogy a felpörgés-leállás oka csak kábelhiba (főleg a régimódi széles, szürke szalagkábelnél). Ennek cseréje után a lemez varázsütésre föltámadhat. Érdemes azt is nézni, nem lazult-e ki a belső tápvezeték (áramellátás).
Üdvözlettel:
Az MNS Védelem Kft csapata