Nap mint nap, sőt szinte percenként használunk számítógépet vagy laptopot, mert a világ minden információját elérjük velük. Mégis rengeteg babonát elhiszünk róluk. Igaz vagy nem igaz? – most kiderül aktuális hírlevelünkből.
- tévhit: A laptop és a mobil akkuját időnként le kell meríteni
Sokan ma is elhiszik, hogy ennek jótékony hatása van. Az okos tojások hozzáteszik: „Különben fellép a memórieffektus, ami tönkreteszi az akkut.” Pedig minden modern kütyü – a laptoptól a telefonon, táblagépen át a kameráig – lítiumion-akkuval működik. Ennek megárt a gyakori teljes lemerítés és utána csurig töltés. Az ún. nikkel-fémhidrid (NiMH) ceruzaakkunál sincs memóriaeffektus, de csak intelligens töltővel lesz hosszú életű.
A tévhit alapja elavult: az EU-ban rég betiltott nikkel-kadmium (NiCd) típus korai változatánál tényleg fellépett a memóriaeffektus. A részleges lementésre az akku „emlékezett”, és utókezelés nélkül nem működött. A 2000 utániakat ez már nem fenyegeti.
Valóságtartalom: semmi
- tévhit: Energiát takarítunk meg a képernyővédővel
Legalább húsz éve fölösleges képernyő- védőt használni, mert legföljebb gyönyörködésre jó. Eredetileg az egyszínű (monokróm) monitorokat kímélték a beégéstől (árnyképtől), de a mai lapos LCD-ket ez nem fenyegeti. Takarékosságról szó sincs: a rajzfilmhez hasonló (animált és 3D) képernyővédők növelik a gép fogyasztását. Sokkal takarékosabb, ha pihenni küldjük a gépet és a monitort (készenléti állapot vagy hibernálás). Ha a laptop akkuról működik, ez különösen sokat számít.
Valóságtartalom: semmi
- tévhit: Rögtön látom, ha valami megfertőzi a gépem
Száz internetező közül 92 azt hiszi, Két tűzfal, három vírusirtó, négy képes észlelni, ha támadás vagy fertőzés érte a számítógépét – ez a hiedelem világátlag. Pedig rég túl vagyunk a vírusfertőzések dicsekvő korszakán, amikor furcsa zavar vagy szándékos ökörködés jelezte a bajt. A pro-fik főleg banki jelszavakra utaznak (mobilon is), vagy a PC-k távirányítására, mert a zombivá tett gépek se¬regével könnyű támadni és levélszemetet küldeni. Mindezt védelem híján nagyon ritkán vesszük észre.
Inkább az a jellemző, hogy összetévesztjük valami mással. Ha például a web böngésző kezdőoldala „csak úgy” megváltozik, azt nem veszélyes vírus, hanem primitív böngésző-el¬térítő (browser hijacker) okozza. Amikor pedig az ablak teteje magától módosul, egy kéretlen eszköztár (unwanted toolbar) a bűnös.
Valóságtartalom: semmi
- tévhit: Többféle vírusirtó nagyobb védelmet nyújt
Két tűzfal, három vírusirtó, négy kémprogram kereső – ez olyan, mintha tripla páncélt vennénk, és még hatalmas pajzsokat is magunkra aggatnánk. Egymást zavarva a bénulásig lelassítják a gépet a hasonló programok. (Kivéve; ha csakis külön parancsra indulnak el, ezek többnyire a kémprogram vadászok.)
Tűzfalból, vírusvédőből kizárólag egyet-egyet érdemes használni. Vagy olyan komplex – úgynevezett vég-pontvédelmi – programot, amely mindkét feladatot ellátja, plusz a kémszoftvereket is irtja. Irodai hálózat esetén (adat- és levélszerver, valamint több asztali gép) a védelem szintén összetett feladat, beállítását bízzuk rendszergazdára.
Valóságtartalom: semmi
- tévhit: Óvakodjunk a mágnestől, mert letörli az adatokat
Régi és szívós babona ez, ami a pendrive (USB-memória), a mobilok és a memóriakártya esetében teljességgel alaptalan. A modern merevlemezekben (HDD, winchester) eleve van egy nagyon erős mágnes, ez mozgatja az író-olvasó fejet. A HDD-t sokhelyütt kiváltó ún. SSD adattároló szintén érzéketlen az ilyen behatásra. A tévhit alapja: az ősrégi hajlékonylemezzel (floppy disk) még elő-fordult, hogy mágneses hatástól sérültek a fájlok (például ha egy erős hangszórón hagyták a lemezt).
Továbbra is veszélyben vannak a bankkártya mágnescsíkján lévő adatok (a chipen lévők persze nem). Amennyiben a bekapcsolt merevlemezre különlegesen erős (neodími- umvagyszamárium-bór) mágnes kerül, az megzavarja az írófej mozgását, és gondot okozhat.
Valóságtartalom: semmi
- tévhit: A reptéri átvizsgálás árthat digitális eszközeinknek
Régi tévhit, a ritkán utazók még ma is gyakran aggódnak emiatt. Abból ered, hogy a csomagokat átvilágító röntgensugár ártott a filmtekercseknek. Manapság kevésbé intenzív a sugárzás, és a mobileszközöket, memóriakártyákat egyébként sem bántja. Aki mégis elhiszi a babonát, követelheti, hogy laptopját, mobilját ne világítsák át, ám ezzel csak gyanút kelt: tüzetesen át fogják vizsgálni őt is és holmiját is.
Valóságtartalom: semmi
Üdvözlettel:
MNS Védelem Kft. csapata