A videokamerák alkalmazásának leggyakoribb célja a vagyonvédelem, így sokszor látóterükben szabálysértést vagy bűncselekményt követnek el, ezáltal szükségessé válhat büntető- vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként történő felhasználásuk. Ezen kívül más hatósági, vagy bírósági eljárásban is sor kerülhet a videófelvételek megtekintésének szükségessége. Akár maga az érintett is kérheti a videófelvételek zárolását vagy átadását annak érdekében, hogy az ellene elkövetett bűncselekményt bizonyítani tudja és a nyomozóhatóság munkáját gyorsítsa. A videófelvételek zárolása és a hatóságoknak, bíróságoknak, vagy más személynek történő átadása adatkezelési tevékenység, így az átadás jogszerűségéhez megfelelő jogalap szükséges.
Amennyiben egy hatóság vagy bíróság megkeresi az adatkezelőt valamely eljárás kapcsán bizonyos 
videófelvételek átadása érdekében, e megkeresések esetén a hatóság, illetve a bíróság által megjelölt jogszabályok szerint kell az adatkezelőknek eljárniuk. Az adatátadás során azonban körültekintőnek kell lenni, hiszen az adatkezelőnek a tőle elvárható mértékben meg kell vizsgálnia a megkeresés jogszerűségét biztosítva ezzel az adatátadás jogi megfelelőségét, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adatkezelő ne sértse a folyamatban lévő eljárás érdekeit se.
Tapasztalataink szerint a hatóságok, bíróságok megkeresései a mai napig sokszor hiányosak: nem tartalmazzák a jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeket. Amennyiben az adatkezelőben kétség merül fel a megkeresés teljesíthetősége vonatkozásában, a felvételeket a hatósági megkeresés érkezésekor mindenképpen indokolt zárolni (fizikailag elkülöníteni, biztonságosan tárolni) és a megkereső hatóságokkal tisztázni a felvételek sorsát.
Amennyiben az érintett nem szeretné kockáztatni, hogy az adatkezelőnek a hatóság, illetve a bíróság általi megkeresésének időpontjában a felvételek már nem állnak rendelkezésre, az érintett gyakorolhatja az adatkezelés korlátozása (azaz a felvételek zárolása) iránti jogát a GDPR 18. cikke alapján. Kérdésként merül fel a gyakorlatban, hogy a zárolt felvételeket mennyi ideig köteles az adatkezelő megőrizni.
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvtv.) 31. §-a (6) bekezdése rendelkezett arról, hogy mennyi ideig kell a kamerafelvételt zárolnia az adatkezelőnek. Eszerint, „Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adatának rögzítése érinti, a (2), a (3), illetve a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel, illetve más személyes adat rögzítésétől számított három munkanapon, harminc, illetve hatvan napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje. Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság megkeresésére vagy adatkérésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben megkeresésre vagy adatkérésre attól számított harminc napon belül, hogy a megsemmisítés mellőzését kérték, nem kerül sor, a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot meg kell semmisíteni, illetve törölni kell, kivéve, ha a (3) vagy a (4) bekezdésben foglalt határidő még nem járt le.”
A fenti szabályok szerint tehát amennyiben a személyes adatok megsemmisítésének mellőzése (zárolás) iránti kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül nem érkezett adatkérés a megkeresőtől, akkor a felvételeket törölni lehetett. Tehát legfeljebb 30 napig kellett zárolni az adatokat.
Azonban az Szvtv. idézett rendelkezéseire az adatkezelő már nem hivatkozhat figyelemmel arra, hogy azt a jogalkotó 2019. április 26. napjától hatályon kívül helyezte. Fontos megjegyezni, hogy 2018. május 25. napjától kezdődően a GDPR kötelezően alkalmazandó volt, tehát ettől az időponttól kezdődően már a GDPR-t kellett alkalmazni az érintett videófelvétel zárolása iránti kérelmére annak ellenére is, hogy 2019. április 26. napjáig az Szvtv. a GDPR-ral ellentétesen rendelkezett a zárolt videófelvételek megőrzési idejéről.
Mennyi ideig kell tárolni a zárolt felvételeket?
A NAIH a NAIH/2020/200/5. számú határozatában foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az adatkezelőnek a GDPR alkalmazásának napjától „zárolás” (adatkezelés korlátozása) iránti kérelem beérkezését követően mennyi ideig kell tárolnia a felvételeket. A hivatkozott állásfoglalás kimondja, hogy „a jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez szükséges időtartamig, például az adott jogi eljárás végéig zároltan kell tárolni a felvételeket, azokat nem lehet törölni.”
A gyakorlatban azonban az adatkezelő könnyen szembesülhet azzal a problémával, hogy a zárolás iránti kérelem átvételét követően az adatkezelő nem szerez tudomást az eljárás megindításáról, illetve lezárásáról; a bíróság, illetve a hatóság nem keresi meg az adatkezelőt a felvételek átadása iránt; az érintett sem tájékoztatja az adatkezelőt az eljárás megindításáról, illetve lezárásáról; továbbá ha az adatkezelő nem minősül félnek vagy más módon érintettnek az eljárásban, akkor nem fog értesülni az eljárás lezárásáról.
Nincs olyan jogszabályi előírás, és álláspontom szerint a GDPR-ból sem vezethető le olyan értelmezés, amely alapján az adatkezelőnek ilyen esetben aktívan tennie kéne azért, hogy tőle a hatóság, illetve a bíróság a felvételt hivatalosan bekérje, vagy amely alapján az adatkezelőnek kéne értesítenie a hatóságot, illetve a bíróságot arról, hogy zárolt felvételeket őriz és kérje be tőle hivatalos megkereséssel.
Az is előfordulhat, hogy a zárolás iránti kérelmet követően nem indul az ügyben semmilyen eljárás, viszont erről nem értesíti az adatkezelőt az érintett. Amennyiben az érintett sem rendelkezett arról, hogy mennyi ideig kéri a felvétel zárolását, álláspontom szerint az adatkezelőnek kell meghatároznia a megőrzési időt figyelemmel arra, hogy az adattakarékosság és a korlátozott tárolhatóság elvéből levezethetően a felvételt nem lehet határozatlan ideig tárolni. Ilyen esetekre tehát érdemes az adatkezelőnek egy megőrzési időt kialakítania.
Tekintettel arra, hogy az adatkezelő a GDPR 18. cikk (3) bekezdése alapján köteles az érintettet előzetesen tájékoztatni az adatkezelés korlátozásának feloldásáról, már az érintett zárolás iránti kérelmére küldött, a GDPR 12. cikk (3) bekezdés szerinti adatkezelői tájékoztatásban javasolt az érintettet tájékoztatni arról, hogy amennyiben a hatóság, illetve a bíróság a felvételek átadását nem kéri és a zárolás időtartamát az érintett s
em határozza meg, akkor mennyi ideig kerülnek a felvételek megőrzésre. Ezt meghaladóan, véleményem szerint a zárolás feloldását közvetlenül megelőzően is tájékoztatni kell az érintettet a zárolás feloldásának és a felvételek törlésének időpontjáról különösen akkor, ha a felvétel hosszabb időre kerül zárolásra. Így kerül ugyanis az érintett abba a helyzetbe, hogy kérhesse a zárolás meghosszabbítását attól függően, hogy a bírósági, illetve hatósági eljárás milyen szakaszban tart.
Üdvözlettel:
MNS Védelem Kft.