Egyre többet látni a házfalakon kialakított kamerákat, amelyek a közterületre irányulnak. A felszerelésükről a lakóházak, irodák tulajdonosai döntöttek, hogy az ingatlanjaikat védjék. A szándékuk érhető, hiszen mindenki számára elsőbbséget élvez a vagyona megóvása, de attól még nem biztos hogy jogszerű a használatuk, és komoly bírságot is vonhat maga után. Aktuális hírlevelünkben a közterületi kamerázásnak jártunk utána, milyen törvényi szabályozás engedi 
a használatát.
A közterület-felügyeletről szóló törvény értelmében közterületnek minősül a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
Képfelvevőt közterületen kizárólag a jogszabályokban meghatározott szervek helyezhetnek el és készíthetnek felvételeket. Ilyen szerv például a rendőrség vagy a közterület-felügyelet.
A Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet. Az elhelyezésre kerülő képfelvevő szükségességéről, a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a rendőrség dönt az illetékes települési önkormányzat véleményének előzetes kikérését követően.
A közterület-felügyeletről szóló törvény szerint a közterület-felügyelet közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a felügyelet előterjesztésére a képviselő-testület dönt.
A képfelvevők elhelyezéséről és a megfigyelt területekről a vonatkozó törvények alapján tájékoztatni kell a lakosságot; rendőrségi képfelvevők esetén a központi szerv, az önkormányzati hatáskörben elhelyezett 
kamerák esetén pedig a felügyeletet működtető önkormányzat honlapján kell a tájékoztatást megadni, továbbá mindkét esetben a képfelvevő által megfigyelt területre belépő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az adatkezelés tényéről.
Jogszabály nem teszi lehetővé, hogy magánszemély magáncélból közterületen helyezzen el kamerákat, és azt sem, hogy közterületet folyamatos kamerás megfigyelés alatt tartson.
A fentiek alapján tehát mind a közterületeken elhelyezett és közterületet vagy más magánterületét figyelő, mind a magánterületen elhelyezett és nem a saját magánterületet megfigyelő, a megfigyelt terület birtokosa beleegyezése nélküli magáncélú kamerás adatkezelés jogellenes, mivel ez a tevékenység – többek között – sérti a kamerával megfigyelt személy magánszféráját.
A saját tulajdonú terület megfigyelése céljából kialakított kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása a terület határáig (hangrögzítés esetén a hang hallhatósági határáig) terjedhet főszabályként.
A jogellenes közterületi és a birtokos tudta és beleegyezése nélküli szomszédos ingatlanra kiterjedő kamerás megfigyelés nemcsak az általános adatvédelmi rendeletet megsértését is jelenti, hanem személyiségi jogi jogsértésnek is minősül.
A szomszéd ingatlan kamerás megfigyelése birtokháborítást is megvalósít, hiszen a bírói gyakorlat szerint a zavarás fogalomkörébe beletartozik minden olyan tevékenység, amely a birtok zavartalan használatát lehetetlenné teszi, vagy azt akadályozza, így például az is, ha az ingatlanon folyó tevékenységet kamerával figyelik. Egy kertes családi ház belső életterének állandó jellegű figyelemmel kisérése már önmagában is az intim szféra zavarását jelenti, az erről történő filmfelvétel-készítés pedig olyan jellegű beavatkozás a szomszéd magánéletébe, amely birtokháborító jellegének megállapítása nem mellőzhető.
Közterület-felügyeletről szóló törvény:
https://www.parlament.hu/irom36/0861/0861.htm
- évi XXXIV. törvény a Rendőrségről: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99400034.TV
- évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500133.tv