Az együttélés még azokat is próbára teszi, akik amúgy kifejezetten szeretik egymást, de az a fajta közösségi együttélés, amit társasházi, lakótelepi bérlőként vagy tulajdonosként megtapasztalhat, az teljesen más szint. A véletlenül összesodort, különböző természetű lakók között, néha a legjobb szándék ellenére sem sikerül zökkenőmentes együttélést kialakítani. Aktuális hírlevelünkben a társasházi együttélés szabályairól osztunk meg pár igazán gondolatot.
Több összetevős probléma
A panelek rendkívül jól továbbítják a hangokat, ezen tulajdonságát, lehet, hogy az élet valamilyen más területén nagyra értékelnék, de a benne élők kifejezetten zavarónak tartják: akaratlanul is nyomon követhetik a felettük lakó mozgását, ha magas sarkúban járkál fel-alá, vagy leöblíti a WC-t. Gyakran az a TV műsor is áthallatszik, amit a nagyothalló idős szomszéd néz, és egy amúgy kedvesnek tűnő lakó is örök ellenséggé válhat az állandóan ugató kutyája miatt.
Bár utóbbi tartását a társasház szabályzata ellenezheti, attól ezek még olyan, a mindennapi élettel együtt járó zajforrások, amiket bizonyos mértékig tolerálni kell(ene). De legalábbis lehet. A mérleg másik serpenyőjében pedig az abszolút jogos elvárások szerepelnek: a pihenéshez való jog és a közös helyiségek óvása. Amíg az emberek összecsiszolódnak, egymással kommunikálni kezdenek, sok sok víz lefolyik a Dunán. Az egyik ilyen próbálkozás, a lépcsőházi üzengetés. A csendháborítás fogalmát érdemes lenne minden beköltözővel megismertetni, hogy ne mérgesedjen el a lakók között a helyzet.
Mit szabad a panelban és mit nem?
Ha már szóba került a csendrendelet, akkor kezdjük ezzel. A csendháborítást jogszabályok, és minden település maga határozza meg, ezért két település között lehetnek eltérések, de abban egyformán iránymutatóak, hogy csendháborításnak minősítenek minden olyan tevékenységet, amely zavarja mások nyugalmát. Általában azt is megkülönböztetik, hogy az adott ingatlan hol helyezkedik el. Egy budapesti vagy más nagyvárosi társasházban valamivel magasabb a meghatározott értékhatár, mint egy kivárosban vagy üdülőövezetben.
A Polgári Törvénykönyv azonban világosan fogalmaz: hétköznapokon reggel hét és este 10 óra között lehet hangosabb tevékenységeket végezni, szombaton és pihenőnapokon a 9-12 és 15-18 óra közötti idősávban. A vasárnapi fúrás-kalapálás, esetleg fűnyírás büntethető.
Lakásfelújítás, házibuli
Több ezer család élt az otthonteremtési támogatással, aminek során egymást érték a felújítások. A felújítást a rendelet külső zajforrásnak tekinti. Mint kiemelt problémaforrást, ezt is a legjobb hétköznapra, munkaidőre korlátozni, még ha így pár nappal tovább is tart a folyamat. Kedves gesztus, ha előre tájékoztatod a többi lakót, hogy nagyobb sürgés-forgás várható a lépcsőházban, ráadásul lesz némi hangoskodás is. Házibulik már nem nagyon vannak, ellenben sokan úgy élvezik a kedvenc zenéjüket, ha az teljes hangerőn szól. Az ilyen zajforrás ellen fényes nappal is felléphetsz. Ha a szomszéd nem akarja lejjebb tekerni a hangerőt, akkor akár az Ügyfélkapun keresztül is tehetsz a csendháborító magatartására vonatkozó bejelentést.
Ahány társasház, annyi szabály
Mivel nincs egységes jogszabály, amely a csendháborításra vonatkozóan egyetemes érvényű lenne országszerte, ha éppen költözés után vagy, nem árt utánanézni, hogy a lakóhelyén milyen szabályok vannak érvényben a csendháborítás kapcsán.
Azt, hogy az adott területre, társasházra milyen csendháborítással kapcsolatos szabály vonatkozik, azt az adott település önkormányzati rendeletében lehet megnézni. A nagyobb társasházak pedig saját házirendjükben határozzák meg a békés együttélés szabályait.
Az önkormányzatok előírásain indokolt esetben az egyes társasházak még tovább szigoríthatnak, de ellent nem mondhatnak neki. Így, ha társasházban él, a saját házirendeddel érdemes tisztában lenni, kertes családi házakra pedig az önkormányzat rendelkezései érvényesek. A társasház házirendje megszabhatja, hogy hánytól hányig lehet porszívózni, mosógéppel mosni, fúrni, és kiterjedhet akár arra is, hogy otthonunkban nem használhatunk klumpát, fapapucsot, stb.
Azt azonban fontos leszögezni, hogy nem mindegy, hogy a csendháborítás indokolatlanul, szándékosan vagy szándékolatlanul történik. Ha például kárelhárítás miatt történik felújítás a szomszédban, az felülírja a csendháborítást, mint szabálysértést. Viszont, ha úgy érzi, tartósan, indokolatlanul szenved a zajtól, megteheti, hogy fellépsz ellene..
Üdvözlettel:
MNS Védelem Kft csapata