Pontosan hatvan évvel ezelőtt jelentek meg az első szovjet típusú panelházak Magyarországon, amelyek – azon túl, hogy jelentős mértékben enyhítették az akkoriban jelentkező lakásgondokat – egy egész korszak jelképévé is váltak. Eredetileg 30-50 évre tervezték ezeket a vasbeton épületeket, de köszönik szépen, ma is jól tartják magukat, sőt az utóbbi időben egyre népszerűbbé váltak, amivel párhuzamosan az áruk is jelentősen emelkedett. A lakáspiacon továbbra is rendkívül fontos szerepet játszanak, ami nem is csoda, hiszen csaknem 800 ezer panellakás van Magyarországon, s ezekben él a lakosság 20 százaléka.
A panelház (röviden panel) előre gyártott vasbeton elemekből készült lakótömb. A volt keleti blokk államaiban a legelterjedtebb, de a Föld számos országában próbálták a 20. században a két világháború következtében kialakult lakáshiányt ezzel a viszonylag gyors és olcsó építési technológiával csökkenteni. Magyarországon közel 788 ezer panellakás található, ezekben él a lakosság ötöde.
Budapest legnagyobb lakótelepe Újpesten van, 16.840 lakásával (1969-86 között épültek) összesen 36 ezer embernek ad otthont. A IV. kerületet Újpalota és Óbuda követi a sorban.
Ez volt az első panelház
Magyarországon az első kísérleti jellegű panelház 1959-ben épült fel kohósalakos technológiával Dunaújvárosban, és 1960 januárjában, azaz pontosan 60 évvel ezelőtt adták át. A szovjet technológia 
felhasználásával készült 5 emeletes épületet a helyszínen hatalmas darukkal húzták fel. Akkor a Szovjetunióban már megépültek az akkori szovjet pártfőtitkár Nyikita Hruscsov után elnevezett hruscsovkák, amelyek 5 emeletes, de alig 230 centiméteres belmagasságú, szinte lakhatatlan panelek voltak. Majd a Szovjetunió következő első embere, Leonyid Brezsnyev idején jöttek a brezsnyevkák, ahol a belmagasság már 265 centiméter is megvolt.
A szobafal nagyságú elemeket a helyszínen készítették úgy, hogy az előgyártás során beépítik a víz, a villany, a távfűtési gázcsöveket, a szennyvízlevezető csatornákat is. A homlokzati elemeket kívülről sem vakolni, sem festeni nem kell. A legkorszerűbb módszerrel épült új lakóházak minden lakásának konyháiba villanytűzhelyeket állítottak be, a lakásokba betonradiátorokat szereltek, pvc, műanyag és gumipadlót építettek be.
A legnagyobb hazai panelüzem 1962-ben kezdte meg működését Dunaújvárosban, amelynek kibocsátóképessége 1200 lakás volt évente. Az 1961-ben indult első 15 éves lakásépítési tervben több százezer lakás felépítését irányozták elő az átvett, és részben továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján.
A döntést hosszas lakáspiaci és városszerkezeti elemzés előzte meg, és természetesen figyelembe vették 
az ország rendelkezésre álló anyagi erőforrásait is. Ennek keretében három házgyár építését határozták el. Ezekben a korai házgyárakban készültek az 1960-as évek Magyarországára jellemző vakolt falú, 4-5 emeletes, három lépcsőházas paneltömbök elemei (például a fővárosi József Attila lakótelep). Ezek a lakások többségében kétszobásak, átlagosan 53-55 négyzetméter alapterületűek, és korukból adódóan manapság ezek szorulnak rá leginkább a felújításra.
Hihetetlen zsúfoltság a lakótelepeken
Az 1970-es évektől a fokozódó demográfiai nyomás (szülőképes korba érkeztek a Ratkó-gyerekek), és ezzel összefüggésben a várhatóan bekövetkező lakáshiány újabb lépés megtételére ösztönözte a magyar pártvezetést. Ennek következtében számos új házgyár épült, amelyek már modernebb, nagypaneles elemeket gyártottak. Praktikus okokból sok esetben a lakások konyhabútorai, beépített szekrényei is a házgyárban készültek.
A 70-es években épült panelházaknak a legrosszabb a társadalmi megítélése, mivel a tömegtermelés és a határidők mindenáron való teljesítése sokszor a minőség rovására ment, illetve többségében 8-10 emeletes tömbök épültek, ami miatt zsúfoltság alakult ki, és ez rontotta az emberek közérzetét. Ebben az időszakban kezdődött a legnagyobb magyar lakótelepek építése (például Békásmegyeri lakótelep, Újpesti lakótelep, Újpalota). A nagypaneles épülettömbök már nemcsak szovjet házgyári technológia alapján készültek, hanem nyugati (Larsen-Nielsen típusú) módszer szerint is (például a zuglói Füredi úti lakótelep).
Lezajlott a nagy panelosítási hullám
A nagy panelosítási hullám után az 1980-as években folytatódott a több ütemben készülő nagy 
lakótelepek építése. A korszak utolsó évtizedében sokkal szerényebb méretű épületeket terveztek, és a kivitelezés minősége is jelentősen javult. Több lett a háromszobás lakás, illetve odafigyeltek a lakókörnyezet minőségére is.
Sok esetben a sivár lapostető helyett nyeregtető került a tömbházakra, ami jelentősen javította kinézetüket (pl.: Káposztásmegyeri lakótelep), vagy javították a panelházak kinézetét különböző mintákkal (pl. Paksi Atomerőmű Lakótelep-Tulipános házak).
A rendszerváltás után a házgyárak az ezeket létrehozó korábbi politikai és gazdasági rendszer sorsára jutottak. 1990 után a még félkész lakótelepeket befejezték. A panelépítés harminc éve alatt közel 788 ezer panellakás épült fel, amelyek meghatározzák a magyarországi nagyvárosok és iparvárosok képét. Arányaiban a legtöbb panellakás Komárom-Esztergom megyében található (az összes lakás 25 százaléka található panelházban), a sorban a második pedig Budapest (az összes lakás 22,6 százaléka, 189.667 darab).
Elérkezett a panel reneszánsza
A panel ma is fontos szerepet játszik a hazai lakáspiacon, sőt jelentősége az elmúlt időszakban még nőtt is, ennek megfelelően ezeknek a lakásoknak az ára is sokat emelkedett. A friss statisztikák szerint 2019 első három negyedévében éves szinten ugyan 11 százalékkal csökkent országosan a használtlakás-eladások száma, ám a panellakások továbbra is jól tartják népszerűségüket és árukat.
Az ingatlanpiacot jelenleg lassuló áremelkedés jellemzi, de az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy látja, a paneleknél rögzített négyzetméterár-rekord nincs veszélyben. A Központi Statisztikai Hivatal 2019 első három negyedévének adatait összegző friss lakáspiaci jelentése szerint a többlakásos épületben lévő, nem panellakások piaci részesedése tovább csökkent 3 százalékkal, míg a panellakások aránya lényegében nem változott, maradt az egy évvel korábban mért 15 százalékon. Ráadásul a leggyorsabban a panellakások ára emelkedett: vidéken és a fővárosban egyaránt 22 százalékkal nőtt 2018 azonos időszakához viszonyítva, miközben a nem panel társasházi lakások 13, a családi házak átlagosan 3,7 százalékkal drágultak. Újpestet, a korábban önálló, jó részt földszintes épületekből és alacsony komfortokozatú egyszobás lakásokból álló iparvárost 1950. január 1-jén csatolták Budapesthez, majd a Kádár-korszakban a megszokottak szerint kezdődött el a fejlesztése, holott az újpesti városközpont rekonstrukciós tervét csak 1973-ban fogadták el. Addig egészen hihetetlen állapotok uralkodtak a IV. kerületben: a lakások 84 százaléka 1925 előtt épült, 54 százalékuk komfort nélküli, 68 százalékuk egyszobás volt. A terület rendezése során a korábbi utcahálózat megtartására és a növényzet kímélésére törekedtek.
Az építkezés első ütemében öt 11 emeletes panelház épült fel 9588 házgyári lakásnak helyet adva, 
továbbá 88 általános iskolai tanterem, 1000 gyerek részére óvoda, 500 gyereknek bölcsőde és több, mint 10 000 négyzetméter alapterületű kereskedelmi- és szolgáltatólétesítmény is helyet kapott. Mindezzel 1985-re végeztek, de közben 1980-ban elkezdődött a II. ütem is, ahol újabb 5882 lakás épült meg, valamint orvosi rendelő, gyógyszertár, és a kerületben ekkor épült fel az az Árpád úton az üzletház. A kerületet sokáig csak villamos kötötte össze a belvárossal, aztán a Váci úti és az Árpád úti villamosok megszűnése 1990-ben a hármas metró megérkezett Újpestre, a tömegközlekedés nagy része azóta is ezen a vonalon zajlik. Ma már Újpest-Városközponthoz tartozik a korábban Pozsonyi lakótelep is a dán, Larsen-Nielsen típusú paneltömbjeivel, ezzel ezzel együtt 16 840 lakásból álló lakónegyedben nagyjából 36 ezren élnek.
Üdvözlettel:
MNS Védelem Kft. csapata