Személyazonosság – lopás az interneten?

Az elmúlt évek során egyre több esetben hallani azt a kifejezést, hogy személyazonosság – lopás. Számtalan területét ismeri már a szakma. Ezek közé sorolandó a büntetőjogi személyazonosság – lopás, pénzügyi személyazonosság – lopás, személyazonosság másolás, egészségügyi személyazonosság – lopás és a gyermekek adataihoz kapcsolódó személyazonosság – lopás. Mostani írásunkban arra próbáljuk felhívni a figyelmet, hogy miként tudják adatainkat megszerezni az illetéktelenek és ezzel milyen károkat tudnak nekünk okozni.

Hogyan szerzik meg az adatainkat a digitális térben tevékenykedő bűnözők?

Mióta az internet részévé vált a világnak, generációtól függetlenül, a kiber térben történő adatlopások száma folyamatosan emelkedik. A bűnözők nem válogatnak az eszközökben. Ott vannak az emaileink között, a közösségi média felületeken, fórumokban. Számtalan eszközzel próbálják megszerezni a személyes adatainkat. Íme, néhány egyszerű módszer, amivel gyorsan szinte bármilyen adatot képesek megszerezni:

  • Küldött email banki, nyereményjáték, ” kiszabott bírság” vagy egyéb figyelemfelkeltő, félelmet generáló témában (idősebb generáció a leginkább kiszolgáltatott ezen a téren).
  • Ingyenesen letölthető applikációk mobiltelefonra, számítógépre.
  • Képlopó szoftverek, amelyek segítségével személyes képeket tudnak letölteni a közösségi médiába feltett fotókból.
  • Ingyenes wifi használat lehetőségének felkínálása (ez főleg a fiatalkorú felhasználók adatait veszélyezteti).
  • Online közösségi játékok során (ebben a kategóriában 8 – 16 évesek vannak leginkább kitéve a veszélynek) használt chat.

Hogyan élnek vissza az adatainkkal a kiber bűnözők?

Miként használják fel az adatainkat az erre specializált bűnözők? Az mindig a megszerzett adatoktól függ.

  • Számtalan visszaélést lehet tapasztalni a közösségi médiából letöltött profil és családi képekkel. Itt a megszerzett képanyag segítségével egy vadonatúj profilt hoznak létre az elkövetők más nevében és ezzel kommentelnek fórumokba, csoportokba vagy üzleti profilokhoz a közösségi média felületein.
  • Az e-maileken kapott üzenetekben számtalanszor találkozhatunk bírsággal fenyegető levéllel, amelyben felszólítanak minket, hogy a levélben található linkre kattintva egyenlítsük ki a tartozásunkat. Általában ezek a linkek egy hamis weboldalra visznek, ahol kérik, hogy fizessük be az elmaradást a bankkártyánk segítségével. Mikor ezt megtesszük, az adataink rögtön a bűnözőkhöz kerülnek és innentől fogva bármilyen formában képesek visszaélni az adatainkkal.
  • Online közösségi játékok esetén számtalan esetben használnak a fiatalok chatet, fórumokat a játék közben. Újabb és újabb barátságot kötnek olyan emberekkel, akikkel az életbe soha nem találkoztak. Minél többet játszanak együtt, annál szorosabb kapcsolat jön létre. Végül a kiskorú felhasználók már olyan adatokat is megadnak, hogy hányan laknak a lakásba, pontosan merre laknak, mikor vannak otthon, belépő adatokat különböző platformokhoz. Ennek eredményeként gyorsan és hatékonyan lehet feltérképezni egy család életét, lakhelyét és adatait.
  • Az ingyenes wifi egyre több helyen elérhető. A fiatalkorúak számtalanszor használják ki ezeket a lehetőségeket, mert nem szeretnék a saját adatforgalmukat terhelni. Azonban azt kevesen tudják, hogy elegendő az eszköz és a router közé beékelődő nem kívánatos szereplő és adataink rögtön rossz kézbe kerülhetnek. Sajnos a nyilvános hálózat használatával láthatóvá válik, hogy milyen oldalakat nézünk meg, milyen felületekre lépünk be, nem megfelelő biztonsági lépések mellett még a vásárlási tranzakciót is figyelemmel lehet követni.

Hogyan lehet védekezni az adatlopás ellen?

Tökéletes módszer nem létezik, de egy kis odafigyeléssel csökkenthetjük annak az esélyét, hogy áldozattá váljunk.  Íme, néhány tipp a megelőzéshez:

  • A közösségi média felületeinken (Pl: Facebook, Instagram, SnapChat stb.) soha ne adjuk meg a személyes adatainkat (születési dátum, kivel vagyunk házastársi viszonyban, hány gyermekünk van, pontos lakcím, telefonszám stb.). Kizárólag olyan embernek fogadjuk el a jelölését, akit mi magunk is ismerünk személyesen. Minél kevesebb családi fotót osszunk meg. Ha van rá mód és lehetőség ne olyan fotókat tegyünk fel a közösségi felületekre, ami a lakhelyünkön készült.
  • Az email fiókunkba érkező leveleket mindig érdemes tüzetesen átolvasni, mielőtt a benne lévő linkre kattintunk. Ha mégis átkattintunk, mindig nézzük meg, hogy milyen felületre érkezünk, illetve a fenti url –t is érdemes megtekinteni. Ha úgy érezzük, hogy az email rossz szándékú, akkor azt jelöljük meg spamként és jelentsük be az adathalászat tényét (a gmail fiókok esetében ezt egyszerűen megtehetjük).
  • Ha van rá mód személyes adatainkat ingyenesen letölthető játékokhoz, szoftverekhez soha ne adjuk meg.
  • Kiskorú gyermekeinket világosítsuk fel arról, hogy a virtuális térben szerzett barátainknak semmilyen adatot a családról, lakhelyről nem osztunk meg. A lakás belső tereiről webkamerával megosztani élő képet pedig szigorúan tilos.
  • Mielőtt az ingyenes wifit használnánk, gondoljuk végig, hogy milyen műveletet szeretnénk végezni és ennek tudatában lépjünk fel a digitális térbe. Banki műveletet ingyenes wifi hálozaton nem célszerű végrehajtani.

Végszó

Az internet részévé vált életünknek. Igazán jó eszköz, hiszen gyorsan tudunk információhoz jutni és számtalan kényelmi funkciója létezik. Azonban tudatában kell lenni annak, hogy személyes adatainkat ellophatják és visszaélhetnek vele, ha nem figyelünk oda. Mostani írásunkban megpróbáltuk megmutatni azokat a kritikus pontokat, amelyek veszélyt jelenthetnek ránk. Ha Ön szeretne többet tudni az adatvédelemről vagy a társasházi adatvédelemről akkor keressen minket bátran elérhetőségeinken keresztül.

Vigyázzanak magukra és környezetükre!
MNS Védelem csapata

2022-05-13T10:56:34+00:00

Hova küldhetjük a PDF-et?

1 percen belül küldjük az anyagot (teljesen díjmentesen)